Remek szombatot töltöttünk Rákóczifalván. Nem hiszem, hogy van annál jobb, mint kihasználni egy csodás napsütéses őszi napot a terelésre. A birkák már vártak minket, mikor megérkeztünk és gyakorlatilag folyamatosan reggeltől egészen sötétedésig folyt velük a „munka”. Eredetileg Halloween-i terelésnek indult, de csak az elvetemültebbek viseltek a jelmezt. Az ötlet nem volt rossz ám mégsem tűnt gyakorlatiasnak jelmezben rohangálni a birkák között :)

Dorcira nagyon büszke vagyok, első szóra feküdt és irányt váltott, ha kértem és úgy tűnik, ha nem teszem ki konfliktusnak, akkor a birkák csipkedését is ügyesen mellőzi. Azért egyértelműen észrevettem, hogy egy olyan apportos kutyának, mint Dori elég nagy csábítást jelent a lépkedő nyáj, a mozgás látványa. Az ilyen kutyáknál nagy a kísértés arra, hogy egyszerűen csak jól megkergessék a nyájat, ahelyett, hogy szépen összhangban dolgoznak vele. Ez az agilitys kutyák átka.  Azonban általában könnyebben hajtják végre a gazdi által kiadott parancsszavakat.

A csapatot főként a netboard Border Collie topicjának tagjai alkották, örülök,hogy néhány új arcot is megismerhettem, remélem sikerül hamarosan újra összetrombitálni a bandát.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.